Nevelési-oktatási program
Az iskolaotthonos oktatás elsődleges célja a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése a játék és a tanulási idő célszerű felhasználásával.
A tanulók 8.00 - 16.15 óráig tartózkodnak az iskolában. Ez alatt az idő alatt játékos tanulással sajátítják el a tananyagot, amit a gyakorló órák készségfejlesztő feladatai segítenek.
Otthonos környezetben, barátságos, jó hangulatban töltik a napot, ahol minden feladatot elvégeznek, így az iskolai tanulás után nincs szükség otthoni gyakorlásra. A családnak lehetősége van programokat szervezni, az időt együtt eltölteni.
A tankönyveket és füzeteket csak hétvégére viszik haza, de a szülőknek hét közben is módjában áll átnézni a gyermek aznapi munkáját.
Gyermekkönyvekkel és gyermekfolyóiratokkal segítjük a megfelelő szövegértés kialakulását.
A játékidőkben a szabad játékon kívül, szervezett fejlesztő játék is történik, amely elősegíti a tananyag rögzítését, és differenciált foglalkoztatást biztosít. A megfigyelőképesség, kézügyesség-, hallás-, emlékezet- és mozgásfejlesztés terén játékos feladatokkal és készségfejlesztő eszközökkel motiváljuk a tanulókat.
Fontos feladat az önálló ismeretszerzés és kreativitás kialakítása.
Érdeklődésüket és nyitottságukat iskolán kívüli programokkal (könyvtárlátogatás, mozi látogatás, tanulmányi séta, osztálykirándulás, környezetvédelmi központ, tanösvény megtekintése, múzeumlátogatás ) tartjuk fenn, melyek során a közösség formálása is nagy szerepet kap.
A matematika oktatás elsődleges feladata, hogy az év végére, minden tanuló tegyen eleget a minimum követelményeknek.
Az általános készségek (megfigyelőkészség, hosszú-és rövid távú emlékezet, finommotorika, a saját testen való tájékozódás, térben és síkban való tájékozódás) fejlesztése mellett a matematikai szókincs, szaknyelv elsajátítása, használata, logikus gondolkodás fejlesztése a cél.
Az előkészítő időszakban tájékozódó és előkészítő munka folyik, melyet matematikához kapcsolódó színezők, fénymásolt feladatlapok segítenek.(pl. Főfai Attiláné - Bánfalvy Zsuzsanna: Ezt már tudom! )
Ki kell alakítani a matematikaórák munkarendjét, könyvek, füzet, tolltartó, matematikai eszközök helye a padon, használatuk, pontos munkavégzés, utasítások betartása, önellenőrzés.
Ebben az időszakban történik a számjegyírás előkészítése a vonalak, számjegyelemek gyakoroltatásával.
Ehhez használt másolt feladatok: pl. Forgács Tiborné: Előírt matematika gyakorlófüzet 1. osztály, illetve az udvaron krétával betonra írás.
Ezek után a számfogalom kialakítása történik lehetőleg sok manuális feladattal és a napi tevékenységek folyamán gyakorolva. (A számjegy az ujjkép, a számkép egyeztetése)
Az összeadás és kivonás műveletének elsajátítása nagyon fontos. Először tízes átlépés nélkül, majd átlépéssel.
A gyakorláshoz használható: pl. Mecki süni és társai társasjáték, ABAKUSZ, különböző másolt lapok pl. SULI-KEZDŐ gyakorló füzet/ számolás és számtan/; Számolgató 1. 2. matematikai foglalkoztató füzet 1. osztályosoknak.
Különböző tevékenységekkel, tapasztalás útján ismerkednek meg a hosszúság, űrtartalom, a tömeg és idő mérésével.
Manipulatív tapasztalatok útján szereznek benyomást a geometria alapfogalmairól.
A tanórákon és a gyakorló órákon olyan feladatokat is kapnak a tanulók, amelyekkel személyre szabottan fejleszthetők.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása során nagy hangsúlyt kap a szép értelmes magyar beszéd használatára való nevelés. Az érdekes mesék, versek hallgatásával, olvasásával az olvasási kedv felébresztése, az olvasás megszerettetése a cél. Az olvasás tanítása hangoztató – elemző - összetevő módszerrel történik. A tantárgyi követelményeket úgy teljesítik a tanulók, hogy a különböző témakörökhöz kapcsolódóan –az osztály összetételének megfelelően – képességfejlesztő munkafüzetekből, könyvekből válogatva, feladatlapokkal biztosítható a tananyag elsajátítása.
Olvasás:
Előkészítő időszak: A beszédfejlesztés, mesemondás a szorongásoldás ujjbábokkal, kesztyűbábokkal történik. Kapcsolatteremtéshez, ismerkedéshez, iskolai szokásokhoz, köszönésekhez, tanszerek egyeztetéséhez, órarendi jelekhez jól használható a drámajátékos megoldás, ami játéknak tűnik még, de már tanulás. A beszédművelést – magánhangzók, mássalhangzók tiszta kiejtését, a helyes beszédlégzést, artikulációt – minden órán fejleszteni kell, népi mondókák, találós kérdések, versek, mozgásos, játékos ritmizálásával.
Felhasználható: Montágh Imre: Mondd ki szépen!
Várhidi Attila: Játsszunk színházat!
Tanítás-tanulás (szakmódszertani folyóirat 2005. szeptember)
Betűtanítási időszak: A szóolvasást, szókincsbővítést, mondatalkotásokat kellőképpen motiválják a készségfejlesztő játékeszközök.
Betűkártyák, memóriakártyák (betűk felismerése)
Legkedveltebb szójátékom (társasjáték- szókincsfejlesztéshez)
Képes történetek – és ezután? (mondatalkotásokhoz)
Teknős PUZZLE (kisbetűk felismerése, szóalkotás)
A szövegértés fejlesztő gyakorlatokat már ebben az időszakban el kell kezdeni. (rajzok, egyeztetések, kiegészítések, rejtvények)
Felhasználható: Nagy Emese: Jó játék a tanulás (játékos foglalkoztató füzet)
Meixner Ildikó: Ábécéház
Arany ábécé (gyakorló olvasókönyv
Szövegolvasás:
Az „Itt van a tél” című témakörben történik az áttérés a szótagolásról a folyamatos olvasásra, de ez a gyerekeknél nem egy időben zajlik le. Akinek külön segítségre van szüksége ahhoz, hogy megtanuljon olvasni, a következő könyvből választhatók a megfelelő feladatok:
Dr. Gósy Mária és Laczkó Mária: Varázsló (olvasási nehézségek felismerése, olvasásfejlesztés)
Kiemelt feladat az időjárás és a természet változásainak megfigyeltetése, szavak, szövegrészletek értelmezése szövegösszefüggésben, kérdések megválaszolásával.
„Meséről mesére…”: Mesedramatizálás, mesesarok kialakítása jutalommese olvasásakor, értő olvasás fejlesztése a fontos.
Felhasználható: Csikósné Monostori Erzsébet – Jerneiné Mezey Klára: „Meséről mesére”
/munkafüzet a szövegértés fejlesztésére/
Csukás István: A téli tücsök meséi
Betűfaló (gyakorló olvasókönyv)
Látogatás az iskolai könyvtárba és a városi Németh László Gyermekkönyvtárba.
„Víg tavasz, virághintő”: Készülődés az anyák napi műsorra. Minden tanuló tanul verset differenciáltan, a képességeinek megfelelő terjedelemben.
Felhasználható: Árnyékfogó /gyermekversek 2005/
Nyár, nyár napsugár /versek, mondókák népszokások/
Anyák napjára /versek, elbeszélések, jelenetek/
„Barátaink: az állatok, a fák, a virágok”: Az olvasástechnika fejlettsége ekkorra lehetővé teszi, hogy a gyermekmagazinokat önállóan is olvassák. A természet szeretetére és védelmére való neveléshez is sok szöveget található benne.
Felhasználható: Játékos ismeretterjesztő gyermekmagazinok: Buci Maci, Tappancs, Tudorka
„A család”: Nagyon fontos a szociális képességek fejlesztése, érzelmek kifejezése mimikával, mozdulattal, együttműködés a társakkal, szerepjátékok.
Felhasználható: Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam?!
/szó-hang-gesztus/
Weöres Sándor: Bóbita (verseskötet)
„Koszorús nyár, kalászdöntő”: Az önálló tanulás képességét kell fejleszteni továbbra is, gyakorolni az önálló feladatmegoldás technikáját. Megismerkednek az Ablak-Zsiráf gyermeklexikonnal, de csak a következő tanévben használják majd rendszeresen.
Felhasználható: Esztergályos Jenő: Oktatójátékok kisiskolásoknak
Írás:
Az olvasástanítás támogatja az írás folyamatát, az írás minden esetben visszahat az olvasási készség fejlődésére, ezért követi az olvasás órát az írás óra
Előkészítő időszak: Az írástanulás technikai alapozása során a füzet és az írószerek helyes használatának gyakorlása történik. Finommozgásokat, mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatokhoz színezési, forma felismerési, vonalvezetési gyakorlatokhoz fénymásolatokat kapnak, képességfejlesztő munkafüzetekből:
Újvárosi Sándorné: Játékos képességfejlesztés
Piros Balázsné Pozdora Enikő: Ki rajzol ilyet? Majd megmondom, milyet!
Szakácsné Kupeczki Éva: Lánc, lánc, lánc…
Írott kisbetűk tanítása:
Az íráskészség megalapozásánál a fokozatosságelvét kell betartani: betűszintű feladatok, szótag és szószintű feladatok, mondatszintű feladatok.
A tollbamondást már a betűelemek írásakor elkezdik, majd fokozatosan nehezítjük a mondatírásig.
Az emlékezetből való írást mindig frontális osztálymunkával kell előkészíteni.
Felhasználható: J vagy ly – helyesírási gyakorlófüzet alsó tagozatosok részére.
A nagybetűk írása:
Mivel az „újszerűség” hatása ekkorra már megszűnik a betűírás során, ezért gondolkodtató, tréfás feladatokkal motiválhatjuk a tanulókat. (szójátékok, tréfás mondatalkotás, rejtvények, nevek gyűjtése, hibajavító gyakorlatok)
A helyesírás gyakorlása minden témakörben folyamatosan történik. A tanév végére a tanulók ismerik és használják a magyar ábécé kis és nagy betűinek írott alakjait. Jelölik a mondatkezdést és zárást, másolnak írott és nyomtatott mintáról is.A begyakorolt szókészletben alkalmazzák a szókezdő nagybetűt, a j hang kétféle jelölését(j, ly), ékezetek jelölését.
Felhasználható: Sárosy Józsefné – Szabó Balázsné: Tanuljunk magyarul!
Technika:
Elsősorban olyan munkákat készítenek a tanulók, a mozgáskoordinációt fejlesztjük, figyelni kell a finommozgás gyakorlására, amii az írástanulást is elősegíti.
A munkadarabok elkészítése során fejlődik problémamegoldó gondolkodásuk, fantáziájuk. Úgy kell irányítani a tanulókat, hogy a kézügyességük fokozatosan fejlődjön, a kreativitásukat megőrizzük. Az origami során fejlődik a szem-kéz koordinációjuk, figyelmük.
Felhasználható: Hiltrud és Michaela Seibel: Só-liszt gyurma
Pető Éva: Csutkanépek
Chabrecsek Terézia: Töklámpás
Fábián Zsolt: Origami
Devecsery László: Szalmaország csodái
A környezetismeret tantárgy tanítása során fontos, hogy tapasztalati úton, tevékenység közben jussanak ismeretekhez a tanulók. Ezért olyan feladatokat is kapnak, melyek során megfigyelhetik a körülöttük lévő világ változásait.
Tanulmányi séták során figyelhetik meg például a közlekedést, megismerhetik az iskola környékét, láthatják a természeti és épített környezet összetevőit.
Folyamatosan megfigyelhetik az időjárás változásait és annak hatását a természetre.
Családi házhoz szervezett kirándulás során láthatják a háziállatok, hobbiállatok és az ember kapcsolatát és a közvetlen környezetünkben élő növények szerepét.
A jeles napok és ünnepek előkészületei közben a tanórán kívül is megismerkedhetnek a népszokásokkal és hagyományokkal. Ezek az ismeretek bővítik és elmélyítik a tanórán szerzett ismereteket.
Rajzos lejegyzéseket készíthetnek, kísérletekkel tapasztalhatják meg a víz különböző megjelenési formáit.
Folyamatosan fel kell hívni a tanulók figyelmét a balesetek megelőzésére és fontos tudatosítani ennek szükségességét.
Rajz - vizuális nevelés:
Fontos feladat a tanulók szép iránti érzékenységének kialakítása és fejlesztése. A szép környezetre, a természet szépségére fel kell hívni a figyelmüket az órák keretein kívül is.
A rajzolás, térkitöltés, különböző technikák megismerése célzott feladatokkal történik. Eljutnak a ponttól a csendéletig és az illusztrációkig.
Fontos a megfigyeltetés (pl. iskola rajza) és a fantázia felhasználása a rajzolás, festés, illetve bármilyen technikával készült ábrázolás során.
Elsődleges cél, az önkifejezés lehetőségének felismerése az alkotásban.
Ének:
Az ének tantárgy tanítása során óvodában tanult gyermekdalokra és gyermekjáték-dalokra
alapozunk. Az 1. osztályos tananyag ezek ismétlése új dalokkal kiegészítve.
Szabadidőben is játszható körjátékokat tanulnak, melyek életkorukhoz közel állnak.
Fontos feladat a hallás és ritmusérzék fejlesztése, mely a délutáni hallásfejlesztő foglalkozás során folytatható.
A zeneelmélet alapjait mesébe ágyazva számukra érdekes, megjegyezhető formában kell tanítani, megalapozva a későbbi tananyag megértését.
A legfontosabb cél, az éneklés megszerettetése.
|